Nikol & Véda

Hosszúra nyúló tél és megkésett tavasz után újból előkerültek a térképek és útikönyvek.

Türelmetlenül vártam hogy múljon el a hideg ami álmosítóan hatott és próbált befolyással lenni mindennapi közérzetünkre. Egész jól sikerült az alkalmazkodás ehhez a hosszú, várakozással teli időszakhoz, habár lemondásokkal is járt de sikerekkel és álmok megvalósításával is.

Szeptembertől az újabb Angol nyelvtanfolyam miatt a heti két szabadnapom nem volt nevezhető teljesen szabadnak. Gyorsan eltelt házimunkával, tanulással és iskolába járással. Maki kutya egész jól vette a ritmust, kicsit lassabbra fogta ő is és megelégedett a reggeli és esti sétákkal és labdázással vagy frizbee tréninggel a környéken, hosszabb kirándulásra való szabadidő híján.

A harangoktól is búcsút vettem, mivel egy időbe esett az esti gyakorlás a nyelvtanfolyammal, így aztán szeptember és június között tényleg szinte csak az unalmas munka maradt és a tanulás, ez az oka a nagy hallgatásnak.

A hivatalosnak mondott Tavasz viszont ha a jó időjáráshoz nem is, de régi álmokhoz vitt közelebb. Március elején kaptam a jó hírt hogy sikerült az interjúm a watfordi kórházban. Még a papírok intézésése és a felmondásom alatt sem hittem el hogy valóban megtörténik végre az amire vágytam. Mintha egy hosszú fogság után szabadultam volna, már úgy tűnt sosem jön el az én időm.. Rengeteg fohászt suttogtam Istenhez az utóbbi egy évben, azóta pedig nem győzők hálálkodni.

Birmingham-hez is közelebb kerültünk kicsit, tavasszal a csatorna parton legyalogoltuk a következő szakaszt Cheddington és Tring között Védával.
Új hobbinak is hódolunk, azaz inkább Szabi aki vett egy kajakot. Szuper délutánokat töltünk együtt míg ő evez, mi pedig sétálunk Védával (illetve ő úszik is).

A Csillagösvény azt a szakaszát járjuk éppen amikor nincs igazán ok panszkodásra. Beteljesültek az álmok, itt az újabb célok kitűzésének ideje.

Itt van az ősz, itt van újra..

.. és itt vannak az új barátok hurrá!

Sajnos nem a mi falkánk bővült, de így is örülünk :)

Egy héttel a harefield-i kirándulás után ismét autóba pattantunk, és Tring felé vettük az irányt. Szerettem volna szétnézni a városban és kirándulni a Tring Parkban, mert egy korábbi sétánk alkalmával nagyon tetszett az a vidék.

Watford lapos, de Hertfordshire megye eme vége illetve Buckinghamshire megye már dombosabb. A 833 km2-es vidéket Chilterns-nek nevezik, öt megyét érint. Legmagasabb pontja (megmosolyogtatóan csupán) 275 méter.
Tring helyett végül kicsit távolabb, Wendoverbe (Buckinghamshire megye) keveredtünk, és egyszercsak a Chiltern 'hegyek' (dombok) valamelyikén találtuk magunkat.

Erdőben sétáltunk, farmokon és legelőn át vezetett a túristaösvény,

és ismét nagyon szép kilátásunk volt.

A Grand-Union Csatorna rengeteg lehetőséget ad kirándulásra. 220km-en keresztül halad Londontól Birmingham-ig. Gyalogszerrel (vagy bicajjal kiegészülve) a Rickhmansworth-Tring távot jártuk be eddig Védával.

Legutóbb Harefieldbe látogattunk ahová autóval mentünk, és a csatorna mentén, valamint a túrista jelzéseket követve egy hatalmasat kirándultunk.

Swan Cottage

Nagyon szép kilátás nyílt a környező tavakra

A nap legnagyobb élménye az volt hogy végre megmászhattunk egy kis emelkedőt. Habár nem vagyok jó hegymászásban, de a végeredmény mindig megéri. Hiányoznak a hegyek otthonról.

Langleybury fields

Lassan itt van szeptember... A nyári nap utolsó sugarait élvezzük.

A nyár folytatódik Londonban.
A munkába visszatérés retteneteit szerencsére feldobják a szabadnapok, és hogy még az idő is egészen kellemessé lett a szigeten. Így ismét járjuk a környéket, nagyokat kirándulunk a csatorna mentén, vagy esténként olykor bicajra pattanok és naplementére vadászunk a Rérivel.

Egy nagyobb kalandban is részesültünk a minap, és kutyalétszámot megnövelve Liluval kirándultunk egyet Leatherhead-ben. Ez volt a második alkalom hogy magyar kutyás barátokkal osztottuk meg az élményeket. Imádom a Védát kutyatársaságban boldognak látni!

Az idei nyár fő eseménye az Olimpia Londonban. A hangulatba mi is belekóstoltunk és sétáltunk egyet a Temze mentén Makival, ahol nagyon sok hazai szurkolóval találkoztunk. A Véda a nap egyik attrakciójának számított a sok turistának egy-két cuki mutatványával, és sokan fényképezték vagy éppen fényképezkedtek vele. Bajnok. Stréberkedésben és nyusziülésben biztosan! :)

Több mint egy év után, 2012 Júliusában határokat átszelve és 2000 km-nyi utazás után ismét Magyar földre léptünk.
A klímaváltozás már Ausztriától érezhető volt; fullasztó, párás és rettentő hőség áradt be a kocsi ablakán amihez nagyon nehezen alkalmazkodtunk, főleg Véda. Jutott is minden napra neki egy kis fürdőzés valamelyik közeli patakban, vagy éppen a Dunában.

Ez utóbbiról hadd jegyezzem meg hogy a víz minősége miatt másnap heves hasmenése volt és hányt is sajnos..

Bő egy hetünk volt otthon ami javarészt a rokonság és barátok meglátogatásával telt, egy kis kirándulással és az oly régen vágyott termálfürdőzéssel és szaunázással.
Furcsa és nosztalgikus volt Egerben turistaként sétálni az utcákon.

Kirándultunk a Bükkben

és először jártunk a Pilisben, Dobogókőn ami valami csodálatosan varázslatos helye Magyarországnak

Az idő nagyon hamar eltelt, és végére sem értünk a tervezett programoknak, sem a minket hazavárók meglátogatásának. De meseszép hét volt. És minden szépségével együtt kevésbé fájóbb találkozás, mint korábban.

Észak-Németország, Balti Tenger, homokos tengerpart. A hőmérséklet pont megfelelő, habár a vízé 18 foknál nem nagyon kúszik feljebb, így éppen csak elviselhető.
Grömitz közkedvelt üdülőhelye a németeknek. Édesanya gondozottjának is itt van apartmanja, ahogyan nagyon sok más, főleg idősebb vagyonosnak akik hónapokat töltenek el itt nyáron.
A strand és a part meseszép, a sok butikkal, kávézóval, étteremmel. S amiért külön piros pont jár ennek a helynek az pedig az, hogy rengeteg turista érkezik ide kutyával. Németországban még Angliánál is 'modernebbek' az emberek ilyen téren, ugyanis bevásárlóközpontokban is és bárhol lehet kutyával együtt mozogni.
Grömitzben külön strand terület van kutyásoknak a parton! Micsoda kényeztetés ez :)

Felejthetetlenek maradnak a reggeli tengerparti séták

és a kikötő mögött felfedezett vadregényes táj

És persze mindenben a legjobb, hogy hosszú idő után újra kicsit együtt lehettünk.
Hugi, Édesanya, Én, na és persze a kutyák.

Utazás.

Kutyával mozogni nem olyan könnyű, főleg határokon túlra. Angliában túl sok lehetőség nincsen a kutyák szállítását illetően. Nemzetközi járatokat (busz, vonat) nem tudunk igénybe venni, marad tehát az autózás vagy kisebb magyar cégek akik utaztatnak és kutyát is bevállalnak.

Ezúttal az utóbbit választottam. Mivel hetente induló járatok vannak Magyarország-Anglia és Anglia-Magyarország között, így Könnyebb volt mint sofőrre vadászni aki éppen abban az időpontban utazik amikor mi. Ezen a könnyedségen túl más előnye azonban nem is nagyon volt az utazásunk eme választott formájának..
Pozitívum: Véda volt az egyedüli kutya akit akkor szállítottak így szerencsére nem volt szükség boxba zárni a csomagtérben. Senkinek nem volt kifogása az ellen hogy az utastérben legyen velem. Barátságos társaság volt, mindig volt aki vigyázzon a makira míg WC-re mentem, és a sofőröktől még egy kis vacsorát is puncsolt magának.
Negatívum: A kisbusz meglepően koszos volt. A csomagfelvételek miatt és mert háztól házig szállítja az utasokat a menetidő London és Lambrecht között 21óra! És extrém 170 fontot fizettem csak egy útra Németországig (számla nélkül).
Összehasonlításképpen: legelső hazalátogatásunkkor találtunk autós társat azaz sofőrt. Ketten utaztunk, és csak 160 fontot fizettem oda-vissza, kutya kompjegyét beleértve.   
A határon problémánk volt a kitakarítatlan és bűzlő kutyaboxok miatt amit előző napról a pótkocsiban maradtak. És mivel a személyzet nem beszélt angolul fordítanom kellett.

Mindennek ellenére szerencsésen megérkeztünk vasárnap délelőtt Hugihoz. Rövid kutyázás és ebéd után pedig újabb 700km várt ránk Grömitzig, ahol édesanya már várt bennünket.

Nyaralás megkezdve!

Július elsején megkezdődik a három hetes nyaralásunk!
Az egész hónap ennek az izgalmaival és készülődésével telt úgyhogy minden másra kevesebb idő jutott.
Maki megkapta az új utazó boxát.

Busszal és autóval szeljük át Európát. Németországig az Utitárs 2010 szállít bennünket kényelmes kisbuszával. Észak-Németország a cél ahol édesanya, hugi és a kutyák társaságában töltünk pár napot egy tengerparti kisvárosban, Grömitzben.

A szállás a kutyastranddal szemben van éppen. Jól hangzik hogy kutyafuttató helyett 5 napig kutyastrandra hordom majd a makit :)

Nagy az izgalom mert ha minden jól megy haza is keveredünk. Még nem nagyon akarom elhinni hogy több mint egy év után újra Magyar földre lépek, tücsök ciripelést hallgathatok és Eger kis utcáin sétálhatok. :)

Bőröndök nagyjából készen. Vasárnap indulás.

Óó, a Véda pedig éppen ma négy éves! :)

Mostanában nem úszunk meg sétát szárazon de az időjárás nem szegi kedvünk.
Reggelente a közeli kiserdőben a mókusállományt számolgatjuk, szabadnapokon pedig a hajókat a Grand - Union Csatornán.

Ma reggel már éppen hazafelé vettük az irányt és cuppogtunk a sáros úton a vízparton amikor a kapucnim alól kilesve megláttam a zöld és sárga színű hajót. Izgatottabban lépdeltem aztán felcsillant a szemem amikor a nevét is elolvastam: Great Britain!

Ugrás az időben
<< A St Mary's-ben lassan egy éve lesz hogy harangozni tanulok. Egyik alkalommal egy kinyomtatott, nagy fotót találtam az asztalon amin egy hajó volt a vízen, háttérben egy nagyon szép, régi, angol templom. Mint kiderült Richard (ő egy idős, angol fickó aki a gyakorlásokat vezeti és tanít engem) hajója volt a képen. Majdhogynem visítozni kezdtem örömömben, hogy hűdejó, mennyire imádom a sétákat a csatorna mentén meg a hajókat, és még az egyik Grand-Union-ról szóló könyvet is megvettem!
A hajója neve Great Britain, amit a csatorna menti sétáink során Védával kétszer találtunk meg eddig, s mindig nagy boldogan küldtem az üzenetet hogy éppen arra járunk ahol a hajója van. >>

GB a vízen

Szóval ma reggel harmadjára csíptük el a Great Britaint. Ezúttal viszont Richard-ot is rajta találtuk, úgyhogy mesés reggelünk volt mert először szállhattunk fedélzetre :) Hatalmas hajó, mindennel felszerelve ami szükséges, retro stílusban, gyönyörű festéssel.
Én azon csodálkoztam hogy milyen csúcs-szuper hobbijuk van a nyugdíjasoknak erre, ő meg azon hogy gyalog készülök elmenni Birmingham-be..

A képen: maki és én meg a hajók, két évvel korábban.

Mészáros Ádám képe (Angliai magyar fotósok Facebook-on)

Téma: Április - Függetlenség

Kirándulást szerveztünk Dover-be, Anglia egyik legismertebb kikötővárosába. Amiért vonzó ez a hely az a kilátás a fehér sziklákról, ugyanis Dover a legközelebbi pontja Angliának Európához, így ellátni egészen Franciaországig.

Tömegközlekedtünk Watfordtól Doverig, egy londoni átszállással, Nagy Britannia leggyorsabbjának nevezett vonatjával ami a highspeed nevet kapta. Első vonatozásunk volt ekkora távon, szuper volt. Tiszta, kényelmes, gyors.


A jegyek elővételben 38fontba kerültek egy főnek oda-vissza. Elég jó csoportos kedvezményeket lehet kifogni, de mi csak ketten voltunk, és Véda. Egy utas max. két kutyával utazhat, az állatok szállításáért nem számítanak fel extra költséget.

Szétnéztünk egy kicsit a városban és prospektusokat, olvasnivalókat gyűjtöttünk, majd elsétáltunk a Dover Kastélyhoz.

A belépő 16font fejenként, ez egy körsétát foglal csak magában ahová kutya is mehet, a többi látnivaló az épületen belül extra költségbe kerül. Ezt mi most kihagytuk, és a part felé vettük az irányt.

Állítom hogy az egyik legmegrendítőbb és gyönyörködtetőbb látvány megpillantani a tengert.
Amolyan spirituális élményhez hasonló. Hirtelen összetöpörödsz, megszűnik a világ és egyre erősödik az érzés hogy hová is tartozunk valójában.
Fokozta az élményt ahogyan haladtunk egyre magasabbra a sziklákon.
Fantasztikus kirándulásunk volt egészen a világítótoronyig.

Hálás vagyok a sorsnak, nevezzük Istennek, amiért ilyen páratlan helyekre eljuthatunk.

Véda is maximálisan elégedett volt az úttal.
Köszi Gabi az ötletet, a kivitelezést és a társaságod!

Hosszú idő után ma a Grand Union Csatorna egyik újabb szakaszát fedeztük fel Védával.

Rémes idő volt, de a szakadó eső ellenére is ismét elvarázsolódtam. A Csatorna menti séták olyanok mintha visszacsúsznánk kicsit az időben. Különös hangulatot keltenek a régi épületek, fogadók, a színes hajók, a mezőkön legelésző állatok.. szeretem.

Így nézett ki a makkancs :)


 

A héten szabadságon voltam így meglehetősen sok minden történt Véda háza táján.
Bence barátunk látogatása volt a fő esemény, mancsot mondtunk Angliában is!

A csapatnak bővül a külföldön szerencsét próbálók része, így itt is egy kis közösséget alkotunk. Az kérdéses ki mennyire szeretné a terápiázást itt folytatni, és hogy milyen lehetőségek vannak..

Családi napi rendezvényen is részt vettem amiről korábban már ejtettem szót karácsony környékén. Most farsangi mulatságot rendezett a Magyar Kultúra és Örökség Alapítvány. Ezek a rendezvények elsősorban a kicsikről szólnak, de felnőtteknek is kikapcsolódás és lehetőség találkozásokra és beszélgetésekre itt élő magyarokkal. Én nagyon élvezem úgyhogy igyekszem bevonódni.

Kirándulásokban is bővelkedett ez a hét, körülbelül (ha a Londoni utat nem számolom) 46km-ert tettünk meg három alkalom alatt. A legutóbbi rendhagyó volt, ugyanis társaságot kaptunk.


Először sikerült kutyás túrát összeszervezni itteni barátokkal, úgyhogy egy kellemes napot töltöttünk együtt 22km-en, a Rickmansworth-i tavak körül.

Évi és Fanni Magyarországon egyedülálló tevékenységet végeznek az egri Markhot Ferenc Kórház Hospice és Ápolási Osztályán, gyógyíthatatlan, daganatos betegekkel.

Támogassátok adótok 1%-ával az Egyesület munkáját!

Köszönjük

"Mondjunk Mancsot!" Terápiás és Segítőkutyás Közhasznú Egyesület

Eger

2012.

A technika. Túrafelszerelésem újabb dologgal bővült, mégpedig egy samsung galaxy young telefonnal. Az új mobil vásárlását egyetlen dolog indokolta, mégpedig hogy legyen navigációs rendszerem a kirándulásaink során. Egyszer lett volna eddig rá nagyon-nagyon szükségem, pár hónappal ezelőtt amikor teljesen elkeveredtünk Watfordtól, s akkor fogadtam meg hogy beszerzünk egyet.
A bejegyzésem végül is nem a GPS-ről szól, hanem egy számomra hasznos kis programról amit találtam: nevezett Sports Tracker. Rögzít mindenféle adatot egy-egy túra során (távolság, idő), térképpel, fényképezési lehetőséggel.
Itt az első rögzített sétánk, 15km-en az utcánktól a Leavesden Country Parkig és vissza. Ilyen távolságon mozgunk heti egyszer a makival.
 

Bár Makival már nem veszünk részt terápiás munkában, mi mancsot mondtunk. Forever!

Kérjük segítsétek az Egyesület munkáját adótok 1%-ával. Köszönjük.

Az idei első hó valószínűleg az utolsó is volt egyben, ugyanis ezen a héten a hőmérséklet eléri a +15 celsius fokot Angliában!
A téli csendet madárfütty váltotta fel, és legutóbbi sétánk során felfedeztük hogy nyílnak a hóvirágok.



Moor Park-ban jártunk, és a Hampermill tó körül ami két megállónyira van metróval Watfordból. Már hosszas fejtörés előzi meg a kirándulásainkat, a 'Ma merre menjünk?' kérdés miatt ugyanis kijelenthetem hogy Watford és 5 mérföldes körzetében már mindent bejártunk gyalog, minden túrista útvonalat ismerünk.
Alig várom a jó időt és a hosszabb nappalokat, hogy az ismert 5 mérföldből 10, 15, 20 és mégtöbb legyen. A Grand Union csatorna menti túrákat különösen.